Elmélyülő kutatások.

A földi élet túlnyomó részének az óceánok mélye ad otthont, ezen régiók legtöbbje azonban teljességgel ismeretlen számunkra. Számtalan, még felfedezésre váró faj él a tengerekben – sokszor egész ökoszisztémák. Ezért is keresett egy tengerbiológus csoport új eljárást víz alatti kutatásaihoz, és vitt magával egy iPadet az óceán mélyére.

75%

Napjainkban a világ korallzátonyainak 75%-át érik természetes és ember okozta stresszhatások.

Forrás: Nemzeti Éghajlati Adatközpont (USA), 2013. december 10.

Légszennyezés. Túlhalászás. Globális klímaváltozás. Csak néhány a bolygónk óceánjait sújtó problémákból.

A vízi környezetben a megterhelés egyik első jele a halak és más élőlények számának csökkenése az élőhely korallzátonyain. Ezért is akkora jelentőségű a dr. Michael Berumen és csapata által végzett munka. A tengerbiológus Berumen, a Szaúd-arábiai Abdullah Király Természettudományi és Műszaki Egyetem professzora búvárexpedíciókon gyűjt adatokat a világ korallzátonyairól és élővilágukról. Már az olyan egyszerű adatok is, mint például a korallzátonyokon élő halak száma, mélyebb betekintést nyújtanak az óceánok állapotába, és segíthetnek a megfelelő állapot fenntartásában.

„A szárazföldi életről rengeteget tudunk, az óceánok mélyét azonban még csak most kezdjük felfedezni.”

Dr. Michael Berumen

Dr. Berumen és csapata korábban palatáblákkal, vízálló papírral és ceruzával merült, hogy rögzíthessék tapasztalataikat.

Eszközeik a legnagyobb erőfeszítések dacára is korlátozták Berumen professzor és csapata eredményességét. Palatáblákkal, vízálló papírral és hagyományos ceruzával merültek, hogy rögzíthessék tapasztalataikat – a több ezer megszámlált hal adatait strigulákkal és skiccekkel rögzítették a papíron. Később ezeket az adatokat kézzel kellett számítógépre vinniük. A munka hihetetlenül időigényes volt, és hemzsegett a hibáktól.

„Azonnal be kellett vinnünk az adatokat, még mielőtt elfelejtjük, hogy mi mindent írtunk fel, és utóbb gyakran a saját kézírásunkat sem tudtuk elolvasni – meséli dr. Berumen. – Több időt töltöttünk az adatbevitellel, mint a merüléssel. Egy-egy újabb merülés után, a jegyzetek végeérhetetlen átírása közben egyre csak az járt a fejemben, hogy ez így nincs rendjén.” Mivel Berumen nagyban támaszkodott az iPadjére, elhatározta: módot talál rá, hogy a víz alatti munka során is bevethesse.

„Az iPad magától értetődő választás volt. Egyszerű a használata, és stabil az operációs rendszere. Amikor az ember a víz alatt gyűjt fontos adatokat, éppen erre van szüksége.”

Berumen és csapata tehát kifejlesztette az iDive burkolatot, amelyben mélyvízi merülésekre is magukkal vihetik az iPadet.* A burkolat anyaga gumi, többféle polikarbonát és présöntött fém. Abban a mélységben, ahol Berumenék a leggyakrabban kutatnak, akár öt atmoszféra nyomás is nehezedhet a készülékre. Az iDive tok a légzőkészülékek nyomásszabályozó szelepéhez hasonlóan működik: gáz automatikus be- és kiengedésével szabályozza a belső nyomást. Ezzel a módszerrel az iPad funkciói az óceán mélyén is működnek – a Multi‑Touch kijelzőt, a kamerát, sőt a Bluetooth-kapcsolatot is beleértve.

„Az óceánok mélye továbbra is az ismeretlenbe vész. Ám ha az iPadet is magunkkal vihetjük az iDive burkolatban, közelebb kerülünk titkai megismeréséhez.”

A csapat egy saját fejlesztésű alkalmazással az adatgyűjtési módszert is alapjaiban átalakította. A képernyőre előzetesen betöltik a különféle halfajok képét, és a papírra rajzolt skiccek jelölgetése helyett a megfelelő képek érintésével számolják az egyedeket. Mivel egy-egy merülés alkalmával akár száz fajt is katalogizálnak, az új módszer rendkívül leegyszerűsíti az adatgyűjtést. Ha új fajt fedeznek fel, az iPad kamerájával lencsevégre is tudják kapni. A szárazföldre visszatérve pedig pillanatok alatt letölthetik az adatokat, így értékes időt takarítanak meg, arról nem is beszélve, hogy az adatgyűjtés is jóval pontosabb.

„Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mások hol tudják majd alkalmazni ezt a technológiát.”

Ha egy térséget környezeti stresszhatások érnek, az a halpopuláció zsugorodásában is megmutatkozik, míg az új fajok a korallzátonyok növekedésére utalnak. A Berumen és kollégái által iPaddel gyűjtött adatok kulcsfontosságú információt nyújtanak és irányt is mutatnak az óceánok védelméhez.

Arra, hogy milyen lehetőségek tárulnak még fel az iPad víz alatti használatával, Berumen is csak következtetni tud. „Kitaláltunk pár pompás alkalmazási lehetőséget az iDive-hoz, de számtalan más ötlet várható” – mondja. Ha a búvárok az iPaden keresztül kommunikálnak a hajón maradt társaikkal, a merülések jóval biztonságosabbak lesznek. A hivatásos búvárok akár filmnézéssel vagy olvasással is elüthetik a dekompressziós kamrákban töltött időt. A jövő alkalmazásai segíthetnek a búvártudás fejlesztésében, vagy olyan közösségi tudományos együttműködést is lehetővé tehetnek, melyben saját egyedszámlálási adataival bárki hozzájárulhat a tudomány eredményeihez. „Még olyan is akadhat, aki nászútja során búvárkirándulásra megy, és ezt örökíti meg az iPaddel – teszi hozzá Berumen. – Az iPadet számtalan célra lehet használni a víz alatt a biztonságtól a kutatáson és a kommunikáción át a szórakozásig.”

„A Föld felszínének 71 százalékát víz borítja. Mostantól az iPad is segít megismerni a világnak ezt a felét. Minden elképzelésünket felülmúlja a víz alatti lehetőségek száma, amelyeket megnyit előttünk.”

Vissza a felszínre